Az élet nehéz, és sokszor nem látni a rossznak a végét. Néha azt hiszed, az út innen már csak fölfelé vezethet, aztán mégis kiderül, hogy tovább vezet lefelé. Az alagút végén megcsillan a fény, aztán épp oly hirtelen elhalványul. Néha azonban a katasztrófában is van gyógyulás. Néha az ember kap még egy esélyt.
Dan Harris

Az élet egy sakktábla. Éjszakák és nappalok, hol az emberek Isten gyalogai. Mozognak ide-oda, megengedi nekik, hogy öljenek és a vadászzsákmányok, darab darab által visszakerülnek a dobozba. Mert van egy végzete mindenkinek. Játékosoknak és Istennek is. Végzetük beteljesül, mert a játék kezdődik és véget ér.
Lost c. film

Az élet kockázatokkal jár. Soha nem törekedett steril életre, sem arra, hogy mindenáron elkerülje a létezéssel járó nehézségeket. Bizonyos értelemben véve a sorsban hitt. Szerinte a dolgok akkor történnek meg, amikor meg kell történniük, s az embernek az a dolga, hogy átélje azokat.
Guillaume Musso

Látni, hallani, érezni: vajon nem azt jelenti-e, hogy elhasználunk önnönmagunkból, és meghalunk már egy kicsit? S mi az, hogy élni, ahogy élünk ezen a földön, ha nem halódni szüntelenül, és mindennap eltékozolni egy részét annak az életmennyiségnek, amely bennünk rejlik?
Anatole France

Úgy éljük az életet, mintha örökké tartana, mintha a halál valami olyasmi lenne, ami csak másokkal történik meg. Számunkra a halál csak egy elvont fogalom. Az emberek egész életükben olyanok, mint az alvajárók, azzal foglalkoznak, ami nem fontos, pénzt akarnak és hírnevet, irigyelnek másokat, és olyan dolgokért ügyeskednek, amikért nem érdemes. Értelmetlen életet élnek, és megfeledkeznek a lényegről. Csakhogy a halál nem elvont fogalom. Az az igazság, hogy ott áll a következő sarkon. Aztán egy napon, amikor az ember szokása szerint éppen alvajáróként sétálgat az utcán, egyszer csak jön egy orvos, és azt mondja: meg fogsz halni. És ekkor az álom hirtelen elviselhetetlenné válik, s akkor fölébredünk.
Jose Rodrigues dos Santos

Születésem előtt mintegy 9 hónappal
összegyűlt apám-anyám
(pusztán a Testület működtetése végett)
hogy engem oda-idézve:
életfogytiglanra + halálra
ítéljenek; holott
semmit se tudtak rólam.
- Az ítélet jogtalan, de erős. Végrehajtása
folyamatban. Fellebbezésnek helye nincs.
     Fodor Ákos

Megszületünk, élünk, meghalunk. Néha nem feltétlenül ebben a sorrendben. Eltemetünk dolgokat, hogy aztán egyszer feltámadjanak. De a halál nem a vég. Akkor mire számíthatunk? Az biztos, hogy az életben semmi sem biztos. Az élet a legtörékenyebb, leglabilisabb, legkiszámíthatatlanabb dolog. Valójában csakis egy dolog biztos az életben, hogy nincs vége, amíg nincs vége.
     Grace klinika c. film

Vízcseppek vagyunk, jelentéktelen szürke kis parányok mind, mindannyian. Néha fent vagyunk, néha lesüllyedünk. Tenger az élet. Mindannyian keresünk mindig, keresünk egy másik vízcseppet a nagy, szörnyű óceánban. Néha megtaláljuk. Összesimulunk egy pillanatra, aztán jön egy hullám és felkap, vagy leránt a mélybe, és mi keresünk, keresünk újra tovább.
     Wass Albert

    
Az élet szép. Higgy nekem. Megéri, hogy megszüless, még ha fájdalmas is olykor. (...) De mindig tartsd eszedben, kis barátom, hogy holnap megvirrad, és új nap kezdődik. Az élet sehol nem áll meg. Ne zavarjanak meg azok a nyomorultak, akik úgy meghúzzák a lelküket, mint a hátizsák száját. Az ember olyan, mint a fa. Virágzik, gyümölcsöt hoz, lehullatja a levelét, aztán kezdi elölről.
     Alkyoni Papadaki

    
Az életünk időből áll. A napjainkat órákban mérjük, a fizetésünket ezeknek az óráknak alapján kapjuk, a tudásunk az évek során nő. Gyorsan bepréselünk egy kis kávészünetet a zsúfolt napunkba. Visszarohanunk az asztalunkhoz, figyeljük az órát, az életünket találkákhoz igazítjuk. Mégis az idő végül elfogy, és az ember a szíve mélyén azon gondolkodik, hogy vajon a lehető legjobban használta-e ki azokat a másodperceket, perceket, órákat, napokat, heteket, hónapokat, éveket és évtizedeket?
     Cecelia Ahern

Az élet terhei mindaddig elviselhetőek, amíg nem maga az élet válik terhessé.
     Balla D. Károly

Az élet nem ajándék, nem lehetőség, hanem egy hatalmas kicseszés. A fogantatásod pillanatától harcolnod kell, aztán betegségek és gonosz emberek nehezítik a sorsodat, de küzdesz, nehogy meghalj! Viszont egyszer úgyis véged. Akkor mi értelme van a csatáknak? Hiszen az örök életet úgysem tudod magadnak kiharcolni. Csak reménykedem abban, hogy a mennyország létezik, és a lelkünk tovább él a testünk elmúlása után is.
     Levy L. Smith

Nem cselezheted ki a sors akaratát azzal, hogy a partvonalon álldogálsz, és alacsony tétre fogadsz az élet versenyén. Vagy beszállsz, és mindent kockára teszel a játékban, vagy teljesen kimaradsz belőle. De ha nem játszol, akkor nem is győzhetsz!
     Judith McNaught

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.