Napoleon Boulevard

2009.09.25. 20:03

Játék


Egy játék megesett, jókat nevetett rajta egy tucat ember
Falnak szegezett arccal gyerekek várták ki esik el
Jó játék, hiszen nem volt tét, csak a sorrend nem dőlt el
Ha mégis volt, az az egy szempont: milyen a színe

Göndör hajadat, ében fekete bőröd ne takard el
Sárga a kezed, játszom veled is, kérlek ne szaladj el!
Ha Lou sírna, Johny elringat, Eduard majd énekel
Ha Ráhel fél ugye megbékél vele Michael.

Refr.:
Menekülnél, játszani kell
Szól a parancs: "Hajtsd végre!"
Menekülnél, túl nagy a tét
Mondd ki marad majd élve?

Láttam sebeket, asszony kezeket fegyvernehezékkel
Hosszú sorokon, fából faragott sírokon neve sincsen
Ha Lou sírna, Johny elringat, Eduard majd énekel
Ha Ráhel fél ugye megbékél vele Michael.

Refr.

Szép tömött sorrendben jönnek a katonák, zöld színű jelmezben
Kőkemény arccal, hogy mindenki megijed, látták a filmekben. 3
 

Emelj magadhoz
 

Szép ugye az álmom, csendben hazakísér,
Simogat az ágyon, egyszer elér.
Nézd meg az arcom, úgy akarom.
Hogy tudd ki voltam,már magam sem tudom.

Nézd meg az arcom, úgy akarom.
Hogy tudd ki voltam, már magam sem tudom.

Gondviselésről nekem Te ne beszélj.
Miért is engem fúj mindig csak a szél.
Zárva az ajtók, jönnek a hidegek.
Nekem ne szólj, mert nem érdekelnek.

Értem ne sírjál, úgysem fog fájni.
Mert várnak a hídnál az éj katonái.

Ó-ó, bocsáss meg érte.
Ó-ó, úgy legyen.
Ó-ó, emelj magadhoz.
Ó-ó, Istenem.
Ó-ó, bocsáss meg érte.
Ó-ó, úgy legyen.
Ó-ó, emelj magadhoz.
Ó-ó, Istenem.

Értem ne sírjál, úgysem fog fájni.
Várnak a hídnál az éj katonái.

Értem ne sírjál, úgysem fog fájni.
Várnak a hídnál az éj katonái.

Értem ne sírjál, úgysem fog fájni.
Várnak a hídnál az éj katonái.

Értem ne sírjál, úgysem fog fájni.
Várnak a hídnál az éj katonái.

 


Júlia nem akar a földön járni...

 

Szépen vagyunk öltözve, csillog a hajunk
Gondolhatod, erre most is adunk
A város felett éppen Júlia lebeg
Ámuldozunk, és mint annyi mindent,ezt se értjük
Nincs semmi baj nem is kérdezősködünk
Ha lebeg, hát lebeg, nagy dolog,mi is jövünk
Hátrébb megyünk, innen neki futhatunk
Próbálkozunk, vajon éppen nekünk miért ne menne

ó-ó-ó-ó

Refr.: Júlia nem volt erős, vagy több mi nálunk
Júlia nem volt se jó se szép
Most Júlia nem akar a földön járni
Fölszállt inkább a fejünk fölé

Próbálkozunk kézzel- lábbal csapkodunk
Úgy verdesünk, hogy már jobban nem tudunk
A város felett még mindig Júlia lebeg
Szép könnyedén, ahogy szombat délben szállni illik.

Refr.: 2x

Nem megy, tudom de ha már szállni nem lehet
Megmozgatunk itt lent minden követ
Célozgatunk egyszer még eltalálhatunk
Júlia, kedves: jobb lesz önmagadtól földet érni
ó-ó-ó-ó

Refr.

Julia wollt nicht tragen
Julia wollt nicht sauber hein
Julia wollt das hertz nicht blickafen
Julia spricht sehr sollen nacht


Szép új világ

Kis virág!
Nincs itt számodra hely,
Jól vigyázz!
Hűvös sírok között
Csak a szél visz tovább,
Szép virág!
Jó halál,
Ha majd egy napon megtalál,
Üzlet volt, s jó talán,
De a harc nekünk fájt,
Kis virág!
Szép új világ!
Hozd vissza álmunk!
Mind ott leszünk,
Többé nem harcolunk.
Egyszer talán békét találunk.
Add meg nekünk, jó uram!
Nincs tovább,
Fegyverből sarjadó tűzvirág,
Álmodj szép álmokat,
Neked más nem maradt,
Szép virág.
Szép új világ!
Miért kell ma félnünk?
Miért kell nekünk díszes jó hadsereg?
Harcuk nyomán nem jő a hajnal,
Mind meghalunk,
Jó uram!
Nagy kaland ez, vagy hírnév?
A végeredmény nem vitás.
Kőből legyen, vagy halott, ki nem remeg.
Szép új világ!
Hozd vissza álmunk!
Mind ott leszünk,
Többé nem harcolunk.
egyszer talán békét találunk.
Add meg nekünk,
Jó uram!
Szép új világ!
Miért kell ma félnünk?
Miért kell nekünk díszes jó hadsereg?
Harcunk nyomán nem jő a hajnal,
Mind meghalunk, kis virág.


Uram segíts

Uram segíts, hitetlen vagyok,
Nem látok mást csak harcot,
Békét hirdet minden szavad,
Mondd melyik az igazi arcod?

Álmodom arról, milyen lehet,
Ha eljön a te országod,
Attól félek, hogy messziről,
Máris olyannak látod.

Tudom, mit érzek, most is kevés,
Kéne, hogy térdre boruljak,
De szemem az égre hiába néz,
Könnyeim földre hullnak.

Hogyha kérlek, Uram segíts,
Hogyha kérlek, ne hagyj el így,
Ó én Uram, te félsz,
Milyen kár, hogy csak bennem élsz.

Csillagok néznek felhők mögül,
Tudom nem ránk vigyáznak,
Ha sírnék, kérlek ne higgy nekem,
Így mondok búcsút a mának.

Erős leszek én Uram, ha kell,
Erős, ha így akartad,
Erős leszek, mert félek nagyon,
Őrizz meg magadnak!

Hogyha kérlek, Uram segíts,
Hogyha kérlek, ne hagyj el így,
Ó én Uram, te félsz,
Milyen kár, hogy csak bennem élsz. (2X)

Nézd Uram, itt van mindegyikünk,
Tudom, hogy más a vágyad,
De adj át minket kérlek Uram,
Adj át szép halálnak.

Víjjog fenn egy könnyű sirály,
Magasra száll a hídról,
Félni tanul, amíg van kitől,
Szabadíts meg a kíntól!

Hogyha kérlek, Uram segíts,
Hogyha kérlek, ne hagyj el így,
Ó én Uram, te félsz,
Milyen kár, hogy csak bennem élsz. (3X)


Nem kell a zászló

Miért látszik úgy, hogy minden elveszett?
Miért, hogy minden út a pokolba vezet?
Miért tanultunk így meg ölni?
Miért nem félünk semmitől?

Nézd, hogy milyen könnyű nem gondolni Rád.
Célpont vagy nekem, egy bábú semmi más.
Eltalállak, ügyes voltam. De ne dícsérj meg, nincs miért!

Miért gondolod, hogy Te majd más leszel?
Miért lennél más, ha védekezni kell?
Nem érzel majd, semmi szégyent. Ez a dolgod, ne gondolj rá!

Refr.:

Nem kell a tűz, én nem lángolok, nem kell a hit, ami régen.
Nem kell a zászló én így harcolok. Ó, micsoda szégyen.
Nem kell a tűz, én nem lángolok, nem kell a hit, ami régen.
Nem kell a zászló én így harcolok. Ó, micsoda szégyen.


Higgadtan várj, így biztosra mész, a pillanat eljön majd érted.
A hit csak zavar és föllelkesít, így nem lehet, csak hideg fejjel.
Nem kell, hogy gondolkodj, pár szó elég. A parancsot így is érted.
Ne gondolj Rám, ez csak megzavar, ha hibázol most, akkor véged.

Refr.:

Nem kell a tűz, én nem lángolok, nem kell a hit, ami régen.
Nem kell a zászló én így harcolok. Ó, micsoda szégyen.
Nem kell a tűz, én nem lángolok, nem kell a hit, ami régen.
Nem kell a zászló én így harcolok. Ó, micsoda szégyen.


Egyszer véget ér

Elpusztult nagy városok,
Földig rombolt házsorok.
Halottak, szeméthegyek,
Ismét győztes fegyverek.

Mondd, ha egyszer véget ér
A túlélő majd mit mesél?
Lesz-e kinek mondja el:
Bűnhődnöd most értem kell.

Refr.:
Gyönyörű város, csodaszép táj
Odafönn minket szeretet vár
Álmodni kicsi gyermek
Igen ott jó lenne újra veled
Odalenn rom és temető áll
Ugyanazt érzem, ugyanúgy fáj
Nem kértem se kegyelmet
Se nem árultam el szép hitemet

Eltorzult nehéz fejek
Harcra kényszerítenek
Szárnyat kap a gyűlölet,
Mondd egy ember mit tehet?

Refr.

Gyönyörű város, csodaszép táj
Odafönn minket szeretet vár
Álmodnék kicsi gyermek
Igen ott jó lenne újra veled

Halottak gyászénekét,
Hordja majd tovább a szél.
Mondd egy ember mit tehet,
Ha elpusztít a gyűlölet?

 

Forrás: http://www.zeneszoveg.hu

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://coffeeandsmile.blog.hu/api/trackback/id/tr871407171

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása